A jó fedőszínekkel rendelkező félénk vörös hiúz magányos éjszakai vadász. Csak ritkán pillantható meg, jóllehet Észak-Amerika leggyakrabban előforduló kisebb vadmacskái között tartják számon.

Rend:
Ragadozók
Család:
Macskafélék
Nem és faj:
Lynx rufus

A kiváló alkalmazkodóképességű vörös hiúz majdnem mindenütt megtalálható, a hegyvidéken éppúgy, mint az ürmöspusztán, a szubtrópusi mocsárban vagy a kaktuszrengetegben. csak a nyílt, kopár füves vidékeken nem érzi jól magát, mert nem talál megfelelő rejtőzködési lehetőséget.

Viselkedés

Bár a vörös hiúz valójában éjszakai vadász, szürkületben is elindul portyázni. Ha nagyon éhes, elterjedési területének északi részén télen még nappal is vadászik. A vadászterületükhöz erősen kötődő vörös hiúzok vizeletükkel, ürülékükkel és a földön húzott karomkaparásaikkal jelölik ki területüket. A hím meg tudja állapítani a nőstény vizeletének szagától, hogy az tüzel-e. A nőstény ürülékének szaga azt jelzi a többi nősténynek, hogy vannak-e kicsinyei. A kölykeiket védelmező anyaállatok nagyon agresszívek.

Táplálék és táplálkozásmód

A vörös hiúz táplálékának körülbelül kétharmada üregi és mezei nyulakból áll. A fennmaradó részt főképpen olyan kisrágcsálók teszik ki, mint a mókus és az egér. A vörös hiúz olykor kisebb méretű szarvasra, házijuhra és kecskére is vadászik, de zsákmányul ejti a házimacskát vagy a kutyát is.
A vörös hiúz a házimacskához hasonlóan lesből támad: hangtalanul lopakodik zsákmányához, majd amikor már elég közel ért, ráugrik és megöli. Méretéhez képest rendkívül erős. Nagyobb áldozatával úgy bánik el, hogy addig tartja fogva a tarkóját vagy a torkát, amíg elpusztul.

Szaporodás

A vörös hiúzok kizárólag a téli szaporodási időszakban találkoznak. A hímek a vadászterületük határain belül élő valamennyi nősténnyel párzanak. A nőstények vélhetően csak minden második évben hoznak a világra kicsinyeket. A kölykök kora tavasszal vakon jönnek a világra. Ebben az időben a nőstény elűzi a rejtekhelyről a hímet, aki azonban a közelben marad. A kölykök egy hét múlva nyitják ki a szemüket, és még nyolc hétig szopnak.
Amikor a kölykök már szilárd táplálékot is tudnak fogyasztani, a nőstény ismét közel engedi a hímet. A hím rendszeresen szerez táplálékot, és segít a nősténynek a kicsinyek felnevelésében. A macskafélék hímjei között szokatlan a vörös hiúz odaadó szülői gondoskodása. Amikor a kölykök felnőnek, az egész család felkerekedik, és a nőstény területén különböző szálláshelyeket foglal el. A zsákmányszerzés művészetét a kicsik hathónapos korukban sajátítják el anyjuktól.
Hat-kilenchónapos korukig maradnak vele, vagy a következő párzási időszak beköszöntéig.
Amikor a kölykök elkezdenek vadászni, a hím nem foglalkozik velük többé, és újra magányosan él.

Gondoltad volna?

-A vörös hiúzt nappal csak elvétve látni, akkor is csak télen, amikor vadászni megy.
-A vörös hiúz jó úszó, de önszántából csak ritkán megy be a vízbe. Forró nyári napokon azonban szívesen hűsöl a pocsolyákban.
-Minél északabbra élnek, a vörös hiúzok annál nagyobbra nőnek.
-Az ember által felnevelt vörös hiúzok megszelidíthetők, kedves, bár vadóc háziállattá válnak.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Hossz: 50-80 cm, farok 15 cm
Magasság: 50-60 cm
Testtömeg: átlagosan 6-11 kg, de a 16 kg-ot is elérheti

Szaporodás
Ivarérettség: egyéves korban; a hímek legkorábban kétéves korukban szaporodnak
Párzási időszak: február és március
Vemhesség időtartama: 60-65 nap
Alom nagysága: 2-4 kölyök

Életmód
Viselkedés: elkülönülten él, éjszakai vadász
Táplálék: üregi és mezei nyúl, rágcsálók, juh, fiatal szarvas, madarak
Várható élettartam: fogságban akár 30 év

Rokon fajok
A kisebb vadmacskák (Felini) további 28 faja a világon mindenütt megtalálható

Előfordulás
Észak-Amerikában elterjedt, Dél-Kanadától egészen Dél-Mexikóig.

A faj védelme
Az USA legelterjedtebb macskaféléje annak ellenére, hogy a sportvadászok lövik, a farmerek pedig szőrméjéért vadásszák, különösen elterjedési területének északi részén. Az egyik mexikói alfajt, a Lynx rufus escuinapaet a kipusztulás fenyegeti.