A grizzly medve nevét világos színezetű hát- és vállszőrzetéről kapta, mely bundájának szürke árnyalatot kölcsönöz. Hatalmas erejű állat.

Rend:
Ragadozók
Család:
Medvék
Nem és faj:
Ursus arctos horribilis

A híres-hírhedt grizzly medve csak Alaszkában, Kanadában és Észak-Amerikában fordul elő. Az igen elterjedt barna medve egyik alfaja. Nehezen megközelíthető hegyvidékeken, sűrű erdőségekben szinte ,,remeteként˝ él.

Életmód

Természetes közegében a grizzly a ,,király˝, hiszen nincs ellensége. Nincs jól körülhatárolt territóriuma, eltűri más grizzlyk jelenlétét, csak ritkán verekszik más állatokkal. Ha mégis harcra kerül sor - a párzási idényben, vagy ha egy anyaállatnak védelmeznie kell bocsait - akkor rendszerint a medve marad fölényben.
A tavaszt és a nyarat a grizzlyk általában táplálékkereséssel, pihenéssel, alvással töltik. Ősszel nagyobb mennyiségű táplálékot fogyasztanak el, hogy elegendő zsírréteget halmozzanak fel télire. A grizzly nem alszik téli álmot, hideg időjárás esetén egyfajta félálomba merül, eközben testhőmérséklete csak kevéssel csökken. Melegebb napokon felébred és táplálék után néz. Néhány medve természetes menedéket vesz igénybe téli szállásaként, például sziklahasadékokat, többnyire azonban maguk ássák ki ősszel vackukat.
A grizzlyk többsége akkor vonul el barlangjába, ha a talajt már vastag hótakaró fedi. A melegebb napokat kivéve egészen a tavasz beköszöntéig itt maradnak. Elsőként rednszerint a hímek és azok a nőstények bújnak elő, melyeknek nincsenek bocsaik, az időpont azonban az időjárástól és a medvék egyedi szokásaitól is függ. Az előbújás után első gondolatuk rögtön az evés körül forog.

Táplálék és vadászat

Bár a grizzly vérengző vadállat hírében áll, valójában éppannyira megelégszik egy bogyókból, gyümölcsökből álló étkezéssel, mintha húst evett volna. Bár a ragadozók rendjébe sorolják, tulajdonképpen - akárcsak a többi medveféle - mindenevő. Az évezredek során fogai is ehhez a változatos étrendhez formálódtak.
A grizzly medve gyümölcsöket, diót, mogyorót, algákat, gyökereket és állati eredetű táplálékot, például rovarokat, rágcsálókat, halakat és dögöket. Haonlóan a többi medveféléhez, kitűnő szaglószervvel rendelkezik, és egy dögöt akár 28 kilométeres távolságból is kiszimatol.
A grizzlyk olyan nagytestű állatokra is vadásznak, mint például karibu, ilyenkor a fiatal, legyengült vagy sebesült állatokra veszik üldözőbe. Egy ekkora préda egy anyaállat és kölykei számára 4-5 napra elegendő táplálékot biztosít. Két étkezés között a medve elrejti a húst, hogy fajtársai és más medvék, valamint dögevők ne találhassanak rá.
A grizzlyk közeli rokona, a folyóparton élő kodiak medve, ügyes halász. A kodiak medvék különféle halásztechnikákat fejlesztettek ki, mindegyik a maga sajátos módján dolgozik. Az egyik a parton állva mancsával ragadja ki a lazacot a szárazra, míg a másik a mély vízben egy sziklán ácsorogva várja az arra úszó halakat. Alkalomadtán a grizzlyk is fognak lazacot.

Szaporodás

A grizzly medvék párosodásának ideje júniusra esik. A hím úgy ,,udvarol˝ a nősténynek, hogy halk dörmögéssek közepette megharapdálja nyakát és hátsófelét. A vemhesség ideje 180-250 nap, tehát a bocsok télen, a barlangban jönnek világra.
A megtermékenyített petesejtek rendszerint csak az ősz folyamán ágyazódnak be az anyaméhbe, így az állat nyugodtan táplálkozhat és raktározhat az utódnemzedés számára.
A 20 centiméteres kis bocsok vakon, fogatlanul és csaknem teljesen csupaszon jönnek világra, testtömegük 450-700 g. Az első hónapokban anyjuk mellett maradnak a barlangban, anyatejet szopnak és a nőstény testének melege védi őket a hideg ellen.
Áprilisban vagy májusban anyjukkal együtt elhagyják a barlangot. Az anyaállat nem az általa szerzett táplálékkal eteti bocsait, hanem megtanítja őket egyedül vadászni. Az állandó éberség ellenére is sok kis bocs esik más felnőtt medvék áldozatául. A születésüket követő első telet még a barlangban, anyjukkal együtt töltik el.

Gondoltad volna?

-A fosszíliák arról tanúskodnak, hogy Európában mintegy 13 millió évvel ezelőtt bukkantak fel az első medvék.
-Óvatos becslések szerint ma Kanadában és Alaszkában 50 000 grizzly él, az Egyesült Államok területén viszont kevesebb mint 300 példány. Ezzel szemben a 19. század elején számuk még 80-100 000 között mozgott.
-Bár a grizzly medve meglehetősen esetlennek tűnik, 50-100 méteres szakaszon még a vágtázó lóval is felveszi a versenyt, így többnyire el tudja kapni a menekülő zsákmányállatot.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Nagyság: álló helyeztben 2 m-ig
Testtömeg: 150-350 kg között, az élőhelytől függően

Szaporodás
Ivarérettség: a hímek 4, a nőstények 3 éves korban
Párzási időszak: június
Vemhesség: 180-250 nap
Bocsok száma: rendszerint kettő

Életmód
Viselkedés: magányos állat, kivéve a párzási idényben
Táplálék: bogyók, gyümölcsök, gumók, dió, mogyoró, halak, rágcsálók, gyíkok, nagyobb eméősök és dögök
Élettartam: max. 30 év

Rokon fajok
A grizzly az Európában és Ázsiában is honos barna medve egyik alfaja. A nagy medvék közé még további öt faj tartozik, mint például a fekete medve és a jegesmedve.

Előfordulás
A grizzly medve vadon ma már csak Kanadában, Alaszkában, valamint Montana, Idaho, Wyoming és Washington állam vadasparkjaiban, vadrezervátumaiban él. Legnagyobb amerikai populációja a Wellowstone Nemzeti Parkban él.

A faj védelme
Régebben Észak-Amerikában egészen Mexikó vonaláig mindenütt előfordult, de a vadászat következtében, valamint élőhelyének pusztulása miatt sok helyütt teljesen eltűnt. 1975 óta a veszélyeztetett állatok listáján szerepel, védett.