A félelmetesnek ható jegesmedve a kodiamedvék és a kamcsatkai medvék mellett a harmadik legnagyobb szárazföldi ragadozó. Bundájának színe beleolvad a háborítatlan környezetbe.

A jegesmedvék testfelépítése tökéletesen illeszkedik a jeges tundrán való élethez. Roppant erős állatok, sőt gyorsak is - enyhén ívelt lábukkal, öles lépteikkel hatalmas távolságokat képesek megtenni. Sajátos járásuk és talpszőrzetük segítségével biztonságosan mozognak.

Rend:
Ragadozók
Család:
Medvék
Nem és faj:
Ursus maritimus

Életmód

Az északi-sark környékém mindenütt élnek jegesmedvék, de a legtöbb időt mégis a sarkvidéki zajló jégtömeg déliperemén töltik. Úgy tűnik, kedvelt életterük ott van, ahol a zajló jég, a nyílt víz és a partsáv találkozik.
A jegesmedve, mint a magányosan élő állatok, gyakorlatilag egész évben aktív és teljes napot a táplálék fölkutatásával tölti.
A jegesmedvék ezenkívül kitűnő úszók - vagy a kutyákhoz hasonlóan fejjel előre ugranak be a vízbe, vagy háttal csúsznak bele. Úszás közben elérhetik a mintegy tíz kilométeres sebességet is - a ,,kutyaúszáshoz˝ csak a mellső lábaikat használják, hátsó lábaikat húzzák maguk után.
Nyitott szemmel és zárt orrlyukakkal merülnek a víz felszíne alá, ahol akár két percig is kibírják levegővétel nélkül.

Táplálék és vadászat

A jegesmedve fő tápláléka a fóka, jóllehet általában csak a fókazsírt, a bőrt és abelsőségeket eszi meg, a húst nem. A léknél átt lesben vagy lopakodva közelíti meg áldozatát, amikor a fókacsapat a jégen napozik, s mancsával végzetes csapást mér a fóka vékony koponyájára.
A nyár vége felé és az ősz kezdetén a jegesmedvék bálna- és atlanti rozmár tetemek után kutatnak a partvidéken. Alkalomadtán tíz-húsz jegesmedvéből álló csoportot lehet megfigyelni, amint a tetemekből lakmároznak. Ebben az évszakban a vadászatra nagyobb kiterjedésű szárzaföld áll rendelkezésre, így a jegedmedvék táplálkozása is valamivel változatosabb - ilyenkor szárazföldi emlősöket is esznek.

Szaporodás

A jegesmedvék tavasszal párzanak, legaktívabb időszakuk az április. Ebben az időben a hímek igen nagy távolságot tesznek meg, kölyök nélküli nőstény után kutatva. A nőstények, miután elváltak az utolsó alomtól, általában három évenként ellenek.
Október-november táján a medvék a hóba vagy a tundra talajába vájják barlangjukat, amelynek nyílása általában egy déli fekvésű rézsűn van, ahol az északi szél nagy mennyiségű havat tornyoz föl. Bár többnyire minden medve ás magának barlangot, inkább csak a vemhes nőstények töltenek el benne hosszabb időt.
A kölykök november-december körül jönnek világra - születésükkor akkorák, mint egy patkány, tömegük 450-900 gramm, meztelenek, süketek és vakok.

Gondoltad volna?

-A jegesmedve szaglása igen kifinomult; a dögszagot, például egy bálnatetem szagát 30 km-nél távolabbról is megérzi, kiszimatolja a fókabarlangot is, ami pedig több, mint egy méter mélyen bújik meg a hó- és jégtakaró alatt.
-A jegesmedvét a hófödte tájból kivillanó koromfekete orra könnyen elárulja: világos nappal, távcsővel akár tíz kilométer távolságból is megpillanthatjuk. Amikor a fókák felé lopózkodik, orrát a mancsával eltakarja, nehogy leleplezze magát.
-A jegesmedve barlangjában télen melegebb van, mint odakint - a hőmérséklet fagypont körül ingadozik.
-A jegesmedve 40 km/h sebességgel is képes futni. Átlagsebessége 3-6,5 km/óra.

Fontosabb jellemzői

Testméret
Magasság: 1,5 m vállmagasság
Magassága fölegyenesedett testhelyzetben: 2,4-3,3 m, testhossz 2,5 m-ig
Testtömeg: hím 400-600 kg, nőstény 300-400 kg

Szaporodás
Ivarérettség: 3-5 éves kortól
Párzási időszak: máricus végétől június elejéig
Vemhességi idő: 7-8 hónap
Alomszám: általában 2 kölyök

Életmód
Viselkedés: magányos, egy-egy tetem néha több jegesmedvét egy helyre vonz
Táplálék: túlnyomorészt fókák; döghús, nyáron növények is
Várható élettartam: ismeretlen

Rokon fajok
A medvék családjában a legnagyobb az észak-amerikai kodiakmedve; testének hossza két és fél méter, tömege elérheti a 800 kilogrammot.

Előfordulás
Az Északi-sarkvidék jégmezőinek déli része.

Állatvédelem
Minden országban, ahol élnek jegesmedvék, állatvédelmi programokat dolgoztak ki és korlátozzák a jegesmedve vadászatát. Az állomány a háború utáni években mintegy 5000 állatra zsugorodott; jelenlegi számukat 40 000-re becsülik. Hogy mit tartogat a jövő, az az északi sarkvidék védelmében hozott intézkedésektől függ.

Hogyan mozog a jegesmedve a jégen?

A sima, csúszós, porhóval borított lejtőkön a jegesmedvék néha a hasukon csúsznak le, szétterpesztett lábbal.

Ha a jegesmedvék futnak a jégen, jól látszik, hogy 0-kábuk van, és lábujjaik kissé befelé hajlanak. A súlyos állatok ily módon őrzik meg a mozgás közben egyensúlyukat anélkül, hogy megcsúsznának.