A szürkeróka óvatos állat, napközben búvóhelyén marad. Gyakran mászik fára, hogy pihenjen, egyen vagy védelmet keressen.

Rend:
Ragadozók
Család:
Kutyafélék
Nem és faj:
Urocyon cinereoargenteus

A szürkeróka rejtekhelyeken - faodvakban, sziklák alatt vagy a sűrű aljnövényzetben - alussza át a napot és éjjel bújik elő, hogy táplálékot keressen. Kanada déli részének erdeiben honos, de az Egyesült Államokban, Pananmában. valaminrót Dél-Amerika északi részén is előfordul.

Életmód

A félénk szürkerókát a természetben csak ritkán látni: ha a legcsekélyebb zavarást észleli, eltűnik. Még hangját sem lehet mindig biztosan felismerni: könnyen összetéveszthető a prérifarkaséval.
A szürkerókát általában magányos álaltnak ismerjük; egyes területeken viszont előfordul, hogy egy-egy pár tartós kapcsolatban él. Más vidékeken egy kan és három-négy szuka alkot kis csoportot.
Mindegyik szürkeróka külön territóriumot tart fenn, melyet vizeletével vagy farmirigyei jellegzetes szagú váladékával jelöl meg.

Táplálék és vadászat

A szürkeróka bundája enyhén gesztenyebarna árnyalatú, a farkán pedig hosszanti fekete csík húzódik. Ezzel a színezettel beleolvad az erdei környezetbe.
A szürkeróka nem igazán jó futó, ezért a vadászathoz jól kell álcáznia magát, hiszen zsákmányát inkább rajtaütésszerű támadással kapja el, mint hosszas követéssel.
A szürkeróka étlapja sok mindent felölel: jóval több nyövényt fogyaszt, mint a többi kutyaféle. Kedvenc csemegéi a vadgesztenye és a szőlő. A fák ágai között motozva kikeresi magának a legérettebb gyümölcsöket.
A szürkeróka azonabn mégiscsak elsősorban húsevő; éjjelente egerekre és egyéb kis rágcsálókra, valamint madarakra vadászik. Ha bőséges a táplálék, a szürkeróka territóriuma különböző helyein elrejti, amit nem tud rögtön megenni; képes később visszaemlékezni arra, hol vannak a ,,raktárai˝.
A szürkeróka maga farkasok, prérifarkasok, vörösgiúzok és kanadai hiúzok zsákmányává válhat elterjedési területének azon részein, ahol az előbb említett állatok is előfordulnak.

Szaporodás

A párzási időszak az év elejére esik, ebben az időben a szürkeróka különösen hangos. A rókafiak kürölbelül 60-63 nappal később, jól elrejtett üregben jönnek a világra. Ekkor még fekete a szőrzetük és mintegy 80 grammot nyomnak. Az első napokban vakok és gyámoltalanok, teljesen rá vannak utalva a szüleikre.
Röviddel az ellés előtt a szuka elkergeti a kant a kotorékból, azt követően viszont ismét tőle várja, hogy táplálékot szerezzen. Amikor a kölyköket hathetes korukban elválasztja, nekik is a kan hordja az élelmet.
A család mintegy öt hónapig marad együtt. Az anya ez idő alatt megtanítja a kölykeit vadászni. Ezt követően a kis rókák elhagyják a fészket és saját territóriumot alapítanak.

Gondoltad volna?

-Ahhoz, hogy egészséges maardjon, a rókának testtömege 4%-ának megfelelő táplálékot kell elfogyasztania naponta.
-A kutyafélék családjába 30 különféle fajból áll. A legkisebb a sivatagi róka: farok nélkül 18-31 cm közötti. A legnagyobb a farkas, amelynek hossza a farok nélkül elérheti a 100-160 centimétert, és akár 80 kilogrammot is nyomhat.
-Habár a szürkeróka nagyon hasonlónak tűnik a mi vörösrókánkhoz, a tulajdnoképpeni rókákkal nincs közeli rokonságban. Neme ezért is kapott külön nevet (Uroxyon).
-Alkalmanként a szürkerókák a városszélekre is beköltöznek.

Alkalmazkodás mesterfokon

A szörkeróka körülbelül akkora, mint egy vörösróka, lába viszont röbidebb - ezért tud könnyebben fára mászni. Előnye a mászásnál, hogy mellső lábával képes átkulcsolni a fatörzset és az ágakat - amire csak a macskákat tartanánk képesnek - és hátsó lába körmeivel fel tudja magát tolni, akár a hegymászók a hágóvassal.
Ha feljutott a fára, a róka fürgén ugrik ágról ágra. A sötétben kitűnően lát és hall, a talajon azonban lassabban mozog és kevésbé kitartó, mint a vörösróka. Ezért lesből vadászik, ebben jól álcázó bundája is segíti.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Testhossz: 52-73 cm
Farokhossz: 28-40 cm
Testtömeg: 2,5-7 kg

Szaporodás
Ivarérettség: kb. 1 éves korban
Párzási időszak: január-február
Vemheségi idő: 60-63 nap
Alomnagyság: 2-7 kölyök, átlagosan 3-4

Életmód
Viselkedés: túlnyomórészt magányos, éjjel tevékeny
Hangkibocsátás: ugatás, csaholás és rikoltás; hasolít a prérifarkas hangjára
Táplálék: számos termés és egyéb növényi táplálék is
Élettartam: mintegy 6 év; fogságban 12 év

Rokon fajok
A kaliforniai patok előtti szigeteken élő poplulációkat korábban külön fajnak (U. littoralis) tekintették.

Előfordulás
Északon a kanadai Ontario-tartományig, az Egyesült Államok középső részén, és délen Venezueláig fordul elő.

A faj védelme
A szürkerókára bundája miatt vadásznak; 1977-78-ban még 270 000 állatot öltek meg. Az állományszámok ennek ellenére valamelyest állandósultak. Az állatokat gyakran csapdákkal fogják el vagy lelövik, ha a parasztok érdekeivel összeütközésbe kerülnek.

A famászás képessége
Farok: hosszú és lompos, fekete, vöröshenyesen szegélyezett hosszanti fekete csíkkal. A róka fáramászáskor egyensúlyozásra használja a farkát.
Láb: rövid és zömök - biztos fogásra és erőkifejtésre alkalmas. Hátós lába erős karmaival tolja magát lefelé, mellső lábával pedig átöleli a fát.
Szőrzet: túlnyomórészt ezüstszürke; piheszőrzete rozsdavörös, ez átüt nyaka oldalán, fülén, lábán és mancsán.