A fekete-fehér szőrű, jellegzetes szemfoltokat viselő óriáspanda vagy bambuszmedve a vadvilág legfélénkebb és legritkább fajai tartozik, ám a világ egyik legismertebb emlősállata.

Rend:
Ragadozók
Család:
Macskamedvefélék
Nem és faj:
Ailuropoda melanoreuca

Első pillantásra a panda nagy medvéinkhez hasonlít, valójában a kistermetű mosómedvével eokon. Bár ősei ragadozó életmódot folytattak, a visszavonult, békés életet élő panda vegetáriánus, szinte kizárólag bambuszon él.

Életmód

A panda magányos állat. A nap kétharmad részét táplálékkereséssel tölti, a fennmaradó időben pihen. Kitűnő mászótechnikájának csak akkor veti be, ha ragadozók veszélyeztetik, mint például a barnamedve, a leopárd vagy a vadkutyák. Ilyenkor a legközelebbi fához rohan, és a veszély elmúltáig megbújik rajta.
A pandáknak nincs rendszeresített pihenőhelyük, ott heverednek le, ahol éppen tartózkodnak. A bambuszerdő szinte áthatolhatatlan, de az aljnövényzetben alagutak húzódnak, ezekben a panda gyorsan és halkan mozog.
Hideg, nedves éghajlati viszonyok között él, de megvédi őt vastag, víztaszító bundája.

Táplálék

Bár a pandát a ragadozók közé sorolják, tápláléka szinte kizárólag különböző bambuszfajok száraiból, leveleiből és fiatal rügyeiből áll. A hússal ellentétben a bambusznak igen kicsi a tápértéke, ezért a pandának átlagosan napi 10-20 kilogrammra van belőle szüksége.
Az évszaktól függően étrendjét más növényekkel és tojással is kiegészíti.
Mivel tápláléka megtalálásához nincs szüksége a szemére, látószerve gyengén fejlett.

Szaporodás

Csak a párzási idényben, akkor is csak rövid időre találkoznak egymásal a magányos pandák. A párzást követően öt hónappal egy bambuszból készült fészekben jön világra egyetlen bocsuk. Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a pandának ikrei születnek, de ha mégis, egyikük többnyire elpusztul.
Mint az más nagy medvék esetében is megfigyelhető, az újszülött igen apró: mintegy 15 cm hosszú és 100 grammot nyom. Szinte teljesen csupasz és vak, egészen gyámoltalan. Nagyjából 18 hónapig marad anyja mellett.

A panda és az ember

Korábban az ember volt a panda legfőbb ellensége. Napjainkban azonban más tényezők veszélyeztetik: egyrészt a környezet egyre nagyobb szeletét művelő ember, másrészt természetes folyamatok is veszélybe sodorják, mint például a bambuszerdők pusztulása. A panda képtelen az érintetlen területekre vándololni, ha közte és az erdő között emberi települések, megművelt földek húzódnak.
A kínaiak ma már minden pandavédő programot támogatnak. A panda vadászatát szigorúan büntetik.
A pandaállomány gyarapítása érdemében 500-600 állatnak is otthont adó rezervátumok létesültek, ahol kutatók tanulmányozzák a pandák szokásait, és megmentésük érdekében átfogó programot készítenek.
Az állatkertek is igyekeznek olyan programokat kidolgozni, amelyek segítségével elérhetik, hogy a pandák fogságban szapordojanak. A végső cél, hogy ,,visszavadított˝ állatokkal gazdagítsák a vadon élő pandaállományt az erre alkalmas érintetlen területeken.

Gondoltad volna?

-A ragadozók között a bambuszmedve rendelkezik a legerősebb zápfogakkal.
-A nap 16 óráját evéssel tölti, ez odő alatt azonban csak annyi táplálékot emészt meg, amennyit egy óra alatt elfogyaszt.
-A panda egészen 1869-ig ismeretlen volt a nyugati világban - ekkor fedezte fel ugyanis egy francia természettudós, Pére David.
-A World Wildlife Fund (WWF) emblémáján is a bambuszmedve látható.
-Farokcsontja ecsetként szolgál, amikor a faroktőnél elhelyezkedő ,,illatmirigyei˝ váladékát szétoszlatja. Így jelöli meg territóriuma határait.
-A panda hallása olyan éles, hogy ellenségei óvatos közeledését is észreveszi.
-A panda nem alszik téli álmot, hideg időben átmenetileg barlangokban, faodvakban keres  menedéket.

Alkalmazkodás mesterfokon

A panda tökéletesen alkalmazkodott táplálkozási módjához. A radozók arra használják tépőfogaikat, hogy - mintha olló volna - felaprózzák vele a húst; a panda ezzel szemben bambuszrügyeket vág le segítségükkel. Többi zápfogát rágásra használja. A panda elülső mancsain egy ,,plusz hüvelykujj˝ található, amely a többi ujjal együtt lehetővé teszi, hogy az állat a ksiebb bambuszrügyeket is meg tudja ragadni. Mancsai szélesek, karmai hosszúak és visszahúzhatók. Talpa - akárcsak a jegesmedvének - szőrös, így biztosabb támaszt nyújt mászás közben.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Magasság: két lábon állva 1,5 m, a nőstény valamivel kisebb
Testtömeg: akár a 120 kg-ot is eléri, a nőstény kicsit könnyebb

Szaporodás
Ivarérettség: ismeretlen
Párzási időszak: ismeretlen (sok tudós feltételezése szerint áprilisban)
Vemhesség: 5 hónap
Alomnagyság: rendszerint egy bocs

Életmód
Viselkedés: magányos állat
Táplálék: főként bambusz, kiegészítve bogyós gyümölcsökkel, virágokkal, gombákkal, füvekkel, fakéreggel és alkalomadtán madártojás

Rokon fajok
Az óriáspanda vagy bambuszmedve legközelebbi rokona a kis panda, másként macskamedve. E két fajt külön családba, a macskamedvefélék családjába vonták össze.

Előfordulás
Kína délkeleti része, külömnösen Csiunglai, Tahsziengling, Hsziaohsziugling és a szecsuáni Liang-hegyek, de előfordul a Csingling-hegység Min-hegyeiben Shangzi tartományban is.

A faj védelme
A bambuszerdők pusztulásával a bambuszmedve is végveszélybe került. Napjainkban 900 óriásmedve létezéséről tudunk.

A bambuszerdők életciklusa
Mintegy 50 évenként egyszerre virágoznak, szórják el magvaikat és pusztulnak el a nagy területen bambuszerdők. Utoljára 1983-ban figyelték meg ezt a jelenséget. A panda szó szerint éhen hal, mert nem mer átmenni emberi településeken és megművelt földeken, hogy a szomszédos bambuszerdőkbe jusson.