A leopárdfóka az Antarktiszon élő fókák közül a legnagyobb- Zsákmányállatai elsősroban pingvinek; megragadja és a víz alé szorítva tartja őket, amíg végképp kimerülve feladják a küzdelmet.

Rend:
Ragadozók
Család:
Fókafélék
Nem és faj:
Hydrurga leptonyx

A pingvinek nagyon tartanak a vízbne úszó, hajlékony leopárdfókától, mivel kitartó vadász. A szárazon azonban meglehetősen sután mozog, és nem jelent veszélyt, gyakran a közvetlen közelükben fekve piheni ki magát.

Élőhely

A leopárdfóka az Antarktisz jéghideg vizeiben érzi otthon magát, de néha ennél jóval északabbra, Dél-Amerika és Új-Zéland partjainál is felbukkan. Életének java részét a vízben tölti, ha nagy ritkán mégis elhagyja ezt a közeget, akkor is többnyire egy úszó jégtáblán és nem a szárazföldön tartózkodik.
A többi fókaféléhez hasonlóan a leopárdfóka is tökéletesen alkalmazkodott a tengeri élethez. A vízben farokúszójának oldalirányú mozgatásával halad előre, és mellső uszonyaival kormányozza magát. Villámgyorsan képes irányt változtatni, amikor sebesen úszó zsákmányt kerget.

Táplálék és vadászat

A leopárdfóka csillapíthatatlan étvágyú vadász hírében áll, nem utolsósorban azért, mert nem tiszteli a többi fókafélét sem: üldözőbe veszi a rákevő fókát vagy más fókák borjait. Rossz hírnevét tulajdonképpen nem érdemelte ki, hiszen összességében csak kevés fókát zsákmányol.
Sokkal gyakrabban választja a pingvint célpontjául. A víz alatt várakozik a prédára, és alulról intéz támadást ellene. Ha elkap egy állatot, hevesen rázogatja, és nagy húsdarabokat harap ki belőle. A pingvin azonban szintén ügyesen úszik, így gyakran sikerül egérutat nyernie.
Meglepő, de tény, hogy a leopárdfóka táplálékának felét az aprócska krillek (tengeri rákocskák) teszik ki. Halakat és tintahalakat is zsákmányol, általában elfogyaszt mindent, ami útjába akad.

Szaporodás

Az Antarktiszon novembertől januárig terjed a nyári időszak. Ekkor vonulnak ki a nsőtény leopárdfókák az úszó jégtáblákra, hogy világra hozzák borjaikat. A többi fókafélével ellentétben, melyek a borjadzás idejére nagy csapatokba verődnek, a leopárdfóka nősténye teljes elszigeteltségben ad életet kicsinyének.
Előbb azonban - mintegy felkészülve a borjadzás utáni koplalási időszakra - a szokottnál is többet eszik. Születéskor a kis fóka úgy fest, mintha szüleinek kicsinyített mása volna, a többi fókaborjúval ellentétben neki nem fehér a bundája. Testtömege 26 kg, testhossza 150 cm. Két-három hét elteltével vedlik először, ezt követően már nyugodtan a vízbe merülhet.
Miután a borjú hozzászokott a vízi életmódhoz, és már nem szorul rá a szoptatásra, elhagyja anyját. A fiatal állat eleinte a bőségesen rendelkezésre álló krillel táplálkozik, csak később tanulja meg, hogyan kell halakra és nagyobb zsákmányállatokra vadászni. A tengerbe való visszatérésekor a nőstény fóka rögtön párzik egy hímmel. A megtermékenyített petesejt viszont nem azonnal, hanem egy körülbelül háromhónapos nyugalmi időszak után ágyazódik be a méhbe. Ez a fejlődési szünet biztosítja, hogy a borjú csak a rákövetkező év nyarán jöjjön világra, amikor a felneveléshez szükséges feltételek a legkedvezőbbek.

Gondoltad volna?

-A leopárdfóka azon kevés fókafaj egyike, amelynek nősténye nagyobb a hímnél.
-A leopárdfóka állományát 150 000 - 800 000 példányra becsülik. Számukat meglehetősen nehéz meghatározni, mivel magányosan és nehezen megközelíthető helyeken élnek.
-Egyes halászok a leopárdfókát - eléggé igazságtalanul - emberevéssel vádoltak. Ez semmiképp sem igaz; amikor egyszer tényleg emberre támadt, akkor szándékosan provokálták.
-Csak kevés leopárdfóka eszik meg más fókafajt, de ha mégis, akkor is csak a kifejlett állatok tesznek ilyet. A fóka, mint táplálék, alig 10%-át képezi a leopárdfóka étrednjének.
-Egy lelőtt leopárdfóka gyomrában 73 kg pingvinhúst találtak.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Hossza: nőstény 3,6 m, hím 3 m
Testtömeg: nőstény legfeljebb 400 kg, hím legfeljebb 270 kg

Szaporodás
Ivarérettség: nőstény 3-7 évesen, hím 3-6 évesen
Párzási időszak: novembertől januárig az úszó jégtáblákon
Utódok száma: rendszerint egy fókaborjú

Életmód
Viselkedés: többnyire magányos
Táplálék: a fiatal állatok főként krillel táplálkoznak; a kifejlett fóka halakat, pingvineket, más fókafajokat (különösen fókaborjakat), tengeri madarakat, garnéla rákot zsákmányol
Élettartam: a nőstény 26 évig, a hím valamivel rövidebb ideig él

Rokon fajok
Közeli rokonai a rákevő fóka (Lobodon carcinophagus) és a kúpos fóka (Halichoerus grypus).

Előfordulás
Az Antarktisz úszó jégtábláinak mentén, illetve a Heard-szigeten, a Kerguelen-szigeteken és Dél-Georgián él. Észlelték már Dél-Amerika, Új-Zéland és Ausztrália déli partvonalán is.

A faj védelme
A leopárdfóka természeténél fogva kíváncsi állat. Az emberek ezt gyakran támadási szándéknak vélik, és félelmükben lelövik az állatot.