A sarki róka nagyon jól alkalmazkodott a barátságtalan északi-sarki éghajlathoz. Bundája télen hófehér lesz, így zsákmányállatai számára szinte telhesen láthatatlanná válik a hóborította tundrán.

Rend:
Ragadozók
Család:
Kutyafélék
Nem és faj:
Alopex lagopus

Amikor lassanként rövidülnek a nappalok, a sarki róka bundája egyre vastagabb lesz és megváltozik a színe. Rövid, szürkésbarna bundája a farkánál kezdődően először teljesen szürke, majd a tél beálltával hófehér lesz. Egyes állatoknál a vastag téli bunda szürkéskék (,,kékróka˝).

Életmód

A sarki róka Földünk egyik legzordabb élőhelyének lakója. A csípős hideg északi-sarki teleken szinte állandóan szürkületben él.
A sarki róka odúban vagy üregben él, amit domboldalba, meredek, sziklás tengerpartra, vagy folyópartra ás. Télen egymással összefüggő alagutakból álló járatot épít a mély hóba, ahol gyakran több család is él. A sarki róka vadászterületének nagyságát a táplálékkínálat határozza meg. Ga télen alig akad táplálék, rendkívül nagy lehet a revír. Ilyenkor gyakran csoportosan vadászik. A bőséges nyári hónapokban vadászterülete jelentősen kisebb lehet.
A cudar hideg ellenére a sarki róka nem alszik téli álmot. Néhány állat azonban délre húzódik, a tengerpartra, vagy, mint Észak-Skandináviában, az erdőhatárban telel át.

Táplálék és vadászat

A sarki róka mindenekelőtt egerekkel, lemmingekkel, havasi nyulakkal, mókusokkal, madarakkal és azok tojásaival táplálkozik. A tengerpart közelében élő rókák sünt és más ott élő gerincteleneket is. Viharok után a róka átkutatja a partot elpusztult fókák, partra vetett cetek vagy más tetemek után, sőt, még stöcskerákokat is keres. Ha nincs elegendő hús, eszik gyümölcsöket és bogyókat is, ha azok éppen érettek.
Bár néha több állat is összeáll a táplálékkereséshez, a róka rendszerint egyedül üldözi és öli meg zsákmányát, hiszen az túlnyomórészt kisebb emlős vagy tengeri madár, amely egy állat egyetlen étkezésére elegendő csupán. Lesből támad, egy ugrással zsákmányán terem és a földre nyomja.
A sarki róka furfangosabb módon is hozzájuthat táplálékához: gyakran szegődik jegesmedve nyomába abban a reményben, hogy a megölt fóka maradványait megkaparinthatja. Tavassual a jegesmedvéhez hasonlóan a sarki róka is fiatal gyűrűsfókákat ás ki hóba vájt barlangjukból.
Nyáron, amikor bőven van táplálék, a róka odújába vagy sziklahasdékokba tartalékot rejt el, amit a szűkösebb hónapokra tartogat.

Szaporodás

A hím sarki róka a tavasz kezdetén partnert keres, akivel lehetőleg tartósan együttmarad. Az év ezen időszakában a hím territóriumot őriz, amit vizelettel és széklettel jelöl. Különböző bömbölő és vinnyogó hangokkal kommunikál, az üzekedési idő alatt pedig áthatóan ordít.
Májusban vagy júniusban a nőstény 4-11 utódot ellik sziklahasadékban vagy maga ásta odúban. Mindjét szülő gondozza a vak kölyköket; néha két nőstény osztozik egy üregen és közösen gondoskodnak mindkát alomról.
A kölykök szeme két hét után nyílik ki; újabb egy hét elteltével már anyjuk felügyeletével felfedezik az odú környékét. 6-8 hetesen választják el őket.
Később a kölykök a vadászatot is megtanulják a szüleiktől, és őszre már el tudják látni magukat.

Gondoltad volna?

-A sarki róka csak -70°C-nál kezd fázni, és állítólag már -80°C.ot is túlélt.
-Télen a szárazföldtől több mint 450 km távolságban is láttak már sarki rókákat a Grönlandot övező szilárd jégen.
-Ha nagyon kevés a táplálék, a sarki rókák rénszarvas- és pézsmatulok-ürüléket is fogyasztanak.
-Olyan vidékeken, ahol lemmingek vannak, a sarki róka állománya a kemmingek mennyisége szerint ingadozik, vagyis a táplálékkínálattól függ.
-Egy sarki róka ,,éléskamrájában˝ egyszer 36 alkabukót, 2 feketet lummát, 4 hósármányt és számtalan alkabukó-tojást fedeztek fel.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Fej-törzs-hossz: 50-65 cm
Farokhossz: 28-33 cm
Marmagasság: 25-30 cm
Testtömeg: 4,5-8 kg; a hím nagyobb, mint a nőstény

Szaporodás
Ivarérettség: kb. 1 évesen
Párzási időszak: április eleje
Vemhesség: 50-55 nap
Utódok száma: 4-11, átlagosan 6; a nőstény egy évben kétszer is ellhet

Életmód
Viselkedés: nyáron magányos, télen csoportokban él
Táplálék: kis emlősök, madarak, elpusztult halak, döghús, bogyók
Élettartam: 2-3 év

Rokon fajok
Közeli rokona a pusztai róka vagy korzak (Vulpes corsac).

Élőfordulás
Mindenekelőtt az Északi.sarkvidék, de attól délre is a Bering-tenger és a Hudson-öböl partjaiig, Grönlandon és Izlandon. Észak-Skandináviában és a volt Szovjetunió területén egyaránt előfordul.

A faj védelme
Skandináviában bizonyos területeken csökkent a sarki róka állománya. Összességében még így is elég gyakori fajnak számít.

A sarki róka különleges alkalmazkodása
Őszi bunda: a világosbarna őszi bunda télen az elterjedési területtől függően fehérré vagy acélkékre változik.
Téli bunda: a téli bunda hosszú, sűrű és többnyire fehér, beleolvas a hőfehér tájba. Amikor télen szűkös a táplálék, ez az álca létfontosságú a róka számára, hiszen zsákmányállatai becserkészésekor előnyt biztosít neki.
Test: rövid lábú és kicsi; a tömzsi testalkat segít megtartani a testhőmérsékletet, amelyből hosszú végtagjain és fülés keresztül veszítene az állat.
Mancs: a talpat sűrű szőrzet védi a hidegtől.
Fül: a sarki róka füle a vörösróka viszonylag hosszú és hegyes fülétől eltérően lekerekített, rövid és teljesen beborítja a szőrzet.