A nap delelési magasságai még nyár folyamán is alacsonyak. Az éves hőingás nagyon magas, akár elérheti a 70 °C-ot is. Jellegzetes növénytakarója a fenyvesek (tajgák), mohák, fű. Ezen a területen él a legtöbb medvefajta, a rénszarvas, a már szitne kihalt bölény. A talaj télen akár 1000 méterig is lefagyhat. A tajga nem csak észak-déli irányú, hanem kelet-nyugati övezetességet is mutat. Északról délre: északon többségben láp található, aminek jellegzetes növénye a tőzegmoha. Csak nyáron válik vizenyőssé. (bővebben a Nyár leírásánál) Az észak-déli távolság középtáján a tajga és a láp kiegyenlítődik, majd dél felé haladva átveszi a szerepet a sűrű fenyves. Ezek a fenyvesek híresek arról, hogy még a tórpusi esőerdőknél is több oxigént képesek termelni, nagyon sűrűn nőnek és nagyobb a kiterjedési területük. Keletről nyugatra: míg keleten az havi csapadékmennyiség csak 200 mm körül van, nyugaton akár 600 mm is lehet. A csapadékkülönbség a növényzeten is meglátszik: keleten tűlevelű erdők találhatók, míg nyugaton vegyeserdők.
Nyár
Nyári középhőmérséklet: 15-20 °C. A talaj ilyenkor átmelegszik, a felső része vizenyős, lápos vidéké alakul át. Ilyenkor nehéz ezen a vidéken közlekedni. A lápban itt is szúnyoginvázió keletkezik, csakúgy, mint a tundrán.
Tél
Téli középhőmérséklet: akár -45,-50 °C. A talaj nagyon keményen megfagy. Télen, ilyen területen mérték a leghidegebb fagyokat, a -60 °C-ot is, csak ez nem hivatalos. (Jack London:Tüzet rakni című műve mutatja ezt be) Télen az állatok délebbre vonulnak a nagy hideg ellen és téli bundát öltenek.