A furfangos menyét a Közép-Európában előforduló legkisebb ragadozó. Karcsú, világosbarna tünemény, amyely villámgyorsan fut át előttünk az úton vagy az erdei ösvényen, ha vadászik.

Rend:
Ragadozók
Család:
Menyétfélék
Nem és faj:
Mustela nivalis

A menyét családjának lehkisebb tagja. Kis termetének köszönhetően könnyedén üldözi kedvelt zsákmányait, a pockokat és egyéb egérféléket, akár üregük mélyén is. Áldozatát egyetlen harapással öli meg, majd beköltözik annak megüresedett odújába.

Életmód

A menyét midnenütt megtalálható, ahol bőséges a táplálék: a szántóföldektől az erdőkön és lápvidékeken át egészen a hegyekig. Kemény teleken gyakran az erdőben keres menedéket.
A menyét általában egy körzeten belül él és vadászik; ennek nagysága a környezettől és a táplálékkínálattól függ. A hím körzete akár négy hektárnyi is lehet; a nőstény körzete jóval kisebb, és akár bele is nyúlhat a szomszédokéba. Az állatok végbélmirigyük erős szagú váladékával jelölik meg körzetüket.
A nőstény egész évben körzete határain belül marad; a hím azonban a párzási időszakban gyakran tesz meg nagy utakat öröklött körzetén kívül, hogy társat találjon magának.
A menyét nem épít saját odút, egyszerűen elfoglalja a zsákmányáét.

Táplálék és vadászat

A menyét legfontosabb táplálékállata a mezei pocok. Vadászik azonban nála jóval nagyobb állatokra is, ezek közé tartozik az üregi nyúl. Azokon a vidékeken, ahol sok a mezei és vízi pocok, mindig sok menyét él. A vízi pockok állománya ingadozó: amikor drasztikusan csökken, a menyétek nem szaporodnak. Sok állat pusztul éhen, holott áttérhetnének más zsákmányra.
A menyét kitűnően úszik: a vízi pockot a vízben is követi. Felmászik a fákra és bokrokra, hogy a fészkekből tojást és fiókákat raboljon. Főképpen éjszaka vadászik, zsákmányát inkább megszimatolja, mint látja. Szokásos vadászterületei a sövények, szárazon rakott kőfalak és sovány füves területek.

Szaporodás

A hím és a nőstény csak a párosodás időszakában kerül össze. Körülbelül öt héttel később a nőstény három-hat kölyket ellik.
Négy-öthetes korukban megtörténik az elválasztás, de az anya körülbelül nyolchetes korukig még vadászik helyettük; attól kezdve képesek ellátni magukat. Általában egy-három héttel ezután szétszóródik a család: a nőstény elzavarja kölykeit. A tavasszal világrajött fiataloknak már az első nyáron lehetnek utódaik.

Gondoltad volna?

-A nőstény annyival kisebb a hímnél, hogy korábban azt gondolták, két különböző fajhoz tartoznak.
-A menyét ürege könnyen felismerhető, mert bejárata körül táplálékának maradványai hevernek: többnyire lábak vagy farkak.
-Színezete a lágy világosbarna tónusaitól a sötét rozsdaszínig változhat. Egyes állatokat néha fel lehet ismerni a fehér hasi részen szabálytalanul elszórt barna foltokról és pontokról.
-A menyét által a végbálmirigybpl kibocsátott szag hasonlít a vadászgörényéhez.

Megfigyelések a terepen

Habár a menyétet nem feltétlenül zavarja az ember felbukkanása, könnyebben megfigyelhetjük, ha sötét vagy a környezetbe olvadó színű ruhát viselünk, nyugodtan viselkedünk és szélárnyékba állunk, hogy az állat ne fogjon szagot.
Különösen ott lehet megfigyelni a menyétet, ahol köztudottan sok az egér. Feltűnik egy sövényen vagy kőfalon vagy hátsó lábára állva felegyenesedik, hogy körülkémleljen, nem fenyegeti-e veszély.
Ha ilyenkor megijesztjük, ijedtében elejti a zsákmányát és elmenekül. Ha néhány percig csendben várakozunk, visszamerészkedik a prédáért.
Néha sikerül a menyétet magunkhoz csalogatni, ha egy fiatal üregi nyúl ,,vészjelzését˝ utánozzuk: egy félbeszakított sziszegő hang, amelyet úgy kelthetünk, hogy ajkunk és fogunk között szívjuk be a levegőt.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Hossz: 15-26 cm
Vállmagasság: 3-4 cm
Testtömeg: a hím max. 250 g, nőstény max. 110 g

Szaporodás
Ivarérettség: néha már az első évben
Párzási időszak: márciustól augusztusig
Almok száma: évente 1
Alomnagyság: 3-8, általában 4-6

Életmód
Viselkedés: bátor és kíváncsi; túlnyomórészt éjjel vadászik; általában magányos
Táplálék: elsősroban pockok és egyéb egérfélék, de patkányok, vakondok, madarak, tojások és üregi nyulak is
Élettartam: 1-2 év, fogságban akár 10 év

Rokon fajok
Közeli rokona, a hermelin jóval nagyobb.

Előfordulás
Európában - Írországot és néhány távoli szigetek kivéve - mindenütt. Ázsia, Észak-Afrika valamint Észak-Amerika kiterjedt területein is jelentősen elterjedt. Új-Zélandra betelepítették.

A faj védelme
A menyétet nem fenyegeti ugyan közvetlen veszély, az állományok azonban egyes vidékeken a növényvédő szeres kezelés vagy területrendezés miatt csökkennek.

A menyét kinézete
Még ha a menyét hasonlít is rokonára, a hermelinre, kisebb nála és nincs fekete farok-vége; azonkívül teste hullámosan ívelt, éles határvonal húzódik fehér hasa és vörhegyesbarna felső része között. A hermelintől eltérően a menyét télen csak az északi területeken és a magas hegységekben ölt fehér bundát.
A hím jelentősen nagyobb, farok nélkül körülbelül 20 centiméter; testtömege mintegy 160 gramm.
A nőstény fej-törzs hossza kb. 15 centiméter, súlya kb. 80 gramm.