A rozsomák ritka és kevéssé kutatott menyétféle, amely a Föld sarkvidéki és szubsarkvidéki térségeiben él. Mindenekelőtt emlősökre vadászik, és más ragadozók tsákmánymaradékával táplálkozik.

Rend:
Ragadozók
Család:
Menyétfélék
Nem és faj:
Gulo gulo

A rozsomák a menyétfélék családjának legnagyobb és legerősebb tahja, leginkább a medvére emlékeztet. Olyannyira nem ismer félelmet, hogy még nála jóval nagyobb, legyenygült jávorszarvasokat és rénszaravsokat is megtámad.

Életmód

Az erős felépítésű rozsomákot vastag szőrzetből álló vízhatlan bundája északi hazájába megvédi a hidegtől és nedvességtől.
A rozsomák magányos állat: a hímek 2000 négyzetkilométerig terjedő körzeteiket védelmezik hímnemű fajtársaikkal szemben. Más állatok figyelmeztetésére erős, pázsmaillatú folyadékot fecskendeznek ki, amelyet a farkuk alatt lévő különleges mitigy termel.
A rozsomákok kiváló szaglással rendelkeznek, amely rendkívül nagy segítségükre van az élelemkeresésben. Jól tudnak mászni is, de csak azért kapaszkodnak fel a fákra, hogy zsákmányukat elejtsék, vagy ha veszély elől menekülnek. A nőstények kisebb revírrel (körzettel) rendelkeznek, de hasonló hevességgel védik saját területüket.

Táplálék és vadászat

A rozsomák meglehetősen lassú, de kitartóan követi kiszemelt zsákmányát. Azonban csak akkor tudja elkapni, ha az beteg vagy legyengült. Olykor lesben lapul, így rohanja le zsákmányát.
Nyáron lemmingeket és más kis emlősöket, vaalmint maradarakat és madártojásokat eszik. Télen olyan nagyobb állatokat is megtámad, mint a rénszarvas. Úgy öli meg őket, hogy a hátukra ugrik és nyakukba harap; gyakran 100 métert ,,lovagol˝ zsákmányán, mire földre tudja kényszeríteni. Az elpusztult zsákmányállatból nagy darabokat szakít ki, és tartaléktárolásra szolgáló rejtekhelyére hurcolja.
Még gyakoribb, hogy a rozsomákok más állatokkal, például grizzly-medvékkel vadásztatnak. A rozsomák a nagy medvétől látszólag cseppet sem félve felborzolja a nyakán a bundáját és vicsorgó fogakkal, haragosan morogva közelít felé. Ezzel olykor elűzi a medvét, aki hátrahagyja táplálékát. Amit a rozsomák nem tud egyszerre megenni, azt elássa és elraktározza későbbre. Nemcsak más állatok táplálékát vadássza le, a rozsomák a prémvadászok kunyhóiba is behatol, hogy jóllakjon a készleteikből.

Szaporodás

A nyári párodosái időszak alatt ,,fegyverszünet˝ van érvényben a rozsomákok között. A nyestfélék udvarlási szokásaihoz tartozik, hogy a hím fogával nyakon ragadja a nőstényt, és egy darabon magával vonszolja.
Nem számít rendkívülinek, ha az egymásra talált társak többször párosodnak. Mindegyik párzási folyamat több órán át tart. Csak a heves párzási játékok váltják ki az ovulációt.
A megtermékenyített peték sok emlősállatnál röviddel a párzás után beágyazódnak az anyaméhbe. A rozsomák nősténynél késeltető rendszer működik: a petesejtek egy ideig az anyméhben ,,időznek˝, mielőtt befészkelnék magukat oda, ezért az utódok a párzás idejétől függetlenül a számukra megmegfelelőbb időpontban, január és április között születnek. A nőstény két-három évenként ellik.
A nőstény egy hótorlaszban, üreges fában vagy egy szikla alatt készít helyet a kicsinyeknek. Rendszerint két-három kölyköt ellik. Ezek vakon jönnek a világra, de már sárgás szőrzettel rendelkeznek.
A kicsinyek két-három hétig kizárólag anytejen élnek. Ebben az időben az anya csak ritkán hagyja magukra őket, és a régebben elásott tartalékokból táplálkozik.
Később az anya élelmet visz az odúhoz. Az utodókat csak nyolc-tíz hetes korukban választja el teljesen. A hímnemű kicsinyek rendszerint a következő párzádi idő kezdetén hagyják el anyjukat, a ,,lányok˝ továbbea is vele maradnak, és csak kétéves korukban válnak ivaréretté.

Gondoltad volna?

-Azt tartják, hogy a rozsomák egy nála háromszor nehezebb állatot is képes elhurcolni.
-Az eszkimók drágán adják-veszik a rozsomák bundáját, mivel nagyon praktikus: nem veszi fel a nedvességet és nem fagy meg.
-A rozsomák neve németül ,,nagyevőt˝ jelent (Vielfraß), bár más nagyragadozókhoz képest egyáltalán nem eszi ktöbbet.
-A rozsomák hímeknek 600-tól 2000 négyzetkilométerig terjedő körzeteik vannak; a nőstényeké 50-350 négyzetkilométer, lényegesen kisebb.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Hossza: a hím 70-90 cm, a nőstény kisebb
Testtömeg: 10-25 kg

Szaporodás
Ivarérettség: 1-2 évesen
Párzási időszak: áprilistól augusztusig
Vemhesség: mintegy 9 hónap, amely magában foglalja a csíranyugvás idejét
Utódok száma: legfeljebb 4, átlagosan 2-3

Életmód
Viselkedés: magányos, éjjel-nappal aktív
Táplálék: emlősállatok, földi madarak, békák, csigák, dögök és bogyók
Élettartam: 13 év

Rokon fajok
A rozsomáknak két alfaja létezik: az európai és az észak-amerikai rozsomák.

Előfordulás
Eurázsia és Észak-Amerika tajgás térségeiben. Ritkábban nyílt tundrán.

A faj védelme
Sok helyen félelmetes ragadozó, mert behatol az épületekbe, hogy élelmet zsákmányoljon. A rénszarvastartók még ma is kegyetlenül üldözik, mert elragadja a rénszarvasborjakat. Skandináviában az állomány aggasztó mértékben csökkent.

A rozsomák ismertetőjegyei
Bunda: vastag és víztaszító, így a rozsomák még a legnehezebb körülmények között, oltalmat nyújtó odú híján sem fagy meg.
Fej: hosszú és lapos. A hosszú, éles fogakhoz erős állkapocs társul, így az állat szét tudja rágni zsákmánya csontjait
Mancsok: nagyok, hogy a puha hóban jobban eloszoljon az állat súlya. Mindegyik lábon öt hosszú, éles karom nőtt