Közép-Európa egyik legismertebb emlősállata a borz, életmódja azonban sokak számára titok marad, mert napja nagy részét a föld alatt tölti.

Rend:
Ragadozók
Család:
Nyestfélék
Nem és faj:
Meles meles

A borzak olyan változatos élőhelyeken laknak, mint erdők, cserjések, lápok. mocsara és parti bozótok. Fekete-fehér csíkos fejük, széles, testes törzsük és rövid lábuk jellegzetes. Föld alatti üregekben élnek, amelyekben gyakran több borzgeneráció lakik.

Életmód

A borzak barátságos állatok. Családi csoportokban élnek, amelyek nagysága alapvetően az adott helyen rendelkezésre álló ételkínálattól függ. Olykor ugyanazon a környéken több csoporttal lehet találkozni.
Minden egyes közösség föld alatti odúban lakik. A csoportot egy domináns hím vezeti, amely elűz minden idegen borzat, ha az túlságosan közel merészkedik az odúhoz. A csoporttagok egymás között mirigyváladékkal jelölik meg magukat.
Az élelmet kereső borzak olykor nagy távolságokat is megtesznek, mindig ugyanazokat az utakat használva. Elegendő élelemkínálat esetén körzetük az odú körül alig terjed túl két kilométeren. Párzás idején a nősténytársat kereső hímek nagy távolságokat tesznek meg.

Táplálék és vadászat

A borz nrmcsak mindent megeszik, a kiseméősöket - pl. nyula, vakondok és patkányok, különösen azok kicsinyei - egészen a rovarokig, mesztelen csigákig és békákig. Étlapját különböző gyökerek, növények, és gyümölcsök egészítik ki, és teszik a borzat igazi mindenevővé.
Bár a borz erős állat, a földigiliszta a kedvenc táplálékai közé tartozik. A borz enyhe, nyirkos őszi éjszakákon olykor akár tíz óra hosszat is úton van, földigiliszták után kutatva.
A borz legtöbbször alkonyatkor hagyja el építményét és indul vadászatra. Mivel nem lát jól, az élelemkeresés során kifinomult szaglására és jó hallására hagyatkozik.

Szaporodás

A borzak párzási időszaka igen hosszú, februártól októberig tart, és augusztusban van a csúcspontja. Rendszerint erre az időre esik a megtermékenyülés. A peték legtöbbször csak decemberben fészkelik be magukat az anyaméhbe, így az utódok a rákövetkező februárban születnek meg. Általában egy-négy borzkölyök jön a világra a föld alatt, az odú külön ellőkamrájában. Nyolc héten át ott maradak, és anyjuk szoptatja őket. Bár ezután a nősténnyel együtt már élelemkereső útra is kimerészkednek az odún kívülre, anyjuk csak négyhónapos korukban választja le őket magáról.

A borz és az ember

Az ember az egyetlen élőlény, amely veszélyt jelenthet a borzra. Borotva- és festőecset gyártásához felhasznált bundájáért üldözték, csapdákat állítottak neki, és kutyás vadászatokon pusztán ,,sportból˝ okozták a vesztét.
Anglia számos vidékén rókavadászatkor betemetik a borzodú kijáratait, hogy ezzel elvágják a róka menekülési útját. Bár a borzak később újra szabaddá tudják tenni a kijáratokat, vadászatpártiak és állatvédők eltérően vélekednek az ember ezen szokásáról. Az állatvédők úgy vélik, hogy az odú betemetése rontja a szellőzését és megzavarja a borz étkezési rendjét. A borzvadászat Jözép-Európában általában nem dívik. A legnagyobb fenyegetést a borzra nézve a közúti forgalom jelenti. Az utakon több borz pusztul el, mint bármi más módon.

Gondoltad volna?

-Becslések szerint a borzak mintegy egynegyede elpusztul, még mielőtt először elhagyná az odút, és csupán egyharmaduk éli túl az első három évet.
-A borz hátrálva szállítja odújába a friss fészeképítő anyagot, mégpedig úgy, hogy mellső mancsai és ála közé szorítja azokat. Olykor nyulakkal, gyakran rókákkal közösen lakja az odút.
-A borz állkapcsa rendkívül erős. Ha kibicsaklik, az állat koponyája is eltörik.
-A borz farkán keletkezett sebhelyek másik borzzal folytatott, nem túl régen történt harcra utalnak. Ezek a harcok a rangsor tisztázására szolgálnak.
-Tudunk olyan borzodúkról, amelyekben 15 borz is együtt él.
-A borzaknak erős, hajlékony orruk van, amellyel képesek földet túrni.

Megfigyelések a terepen

Legkönnyebb a borzakat nyáron megfigyelni, amikor gyakran már naplemente előtt előjönnek odújukból. Megvizsgálhatjuk, van-e jól kivehető csapás, mancsnyom és frissen feltúrt fölod az odúbejáratnál. Érdemes már jóval egy órával naplemente előtt odamennünk, és széltől védett leshelyet keresnünk az odúnál, ha lehet, egy fa alsó ágain. Ha szerencsénk van, hamarosan előtűnik egy orr, amely veszélyforrás után szimatol; ha ,,tiszta a levegő˝, a borz hamarosan előjön.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Hossza: 75-98 cm, az orrától a farka végéig
Magasság: vállmagasság 30 cm
Testtömeg: hímek általában 10-18 kg, nőstények 7,14 kg

Szaporodás
Ivarérettség: a hímek kétévesen, a nőstények egyévesen
Párzási időszak: februártól októberig
Az utódok születése: rendszerint a rákövetkező februárban
A kicsinyek száma: 1-4

Életmód
Viselkedés: főleg éjszaka tevékenykedik. Barátságos, akár 15 állatot is magába foglaló csoportokban él
Táplálék: főleg földigiliszták, de gyökerek, füvek, gyümölcsök, rovarok, patkányok, vízi pockok, cickányok, fiatal sünök és nyulak is
Várható élettartam: 15 év

Rokon fajok
A világszerte elterjedt borzaknak jelenleg nyolc faja létezik.

Előfordulás
Európában és Ázsiában igen elterjedt. Ázsia délkeleti területein az európai borz helyett a disznóborz (Arctonyx collaris) terjedt el.

A faj védelme
Életmódjának és a vadászat szempontjából csekély jelentőségének köszönhetően a borz nincs közvetlen veszélyben; az emberek azonban üldözik, mert a veszettség terjesztőjének tartják. Természetes ellenségei mindenekelőtt a farkas és a hiúz.

A borz odúja
A föld alatti odú (,,borzvár˝) alagútrendszerből és kamrákból áll, több bejárata van. A borz a kamrában száraz páfrányból és fűből vagy levelekből raktárt rendez be. A régi raktárkészletekért gyakran kicipeli az odúból és újakkal helyettesíti. Mivel a borzak igen tiszta állatok, ürüléküket a ,,lakásuktól˝ bizonyos távolságra, külön erre a célra készített gödörben helyezik el.
,,Gyerekszoba˝:
A borzkölykök a föld alatt születnek, és életük első nyolc hetét az odú külön fészekkamrájában töltik.