Az állatok királya büszkén és parancsolón uralkodik falkájában. Míg a vadászatot legtöbbször a nősténynek engedi át, neki jár mindenkor a zsákmány ,,oroszlánrésze˝.

A kifejlett hímoroszlán - Afrika legnagyobb és legerősebb ragadozója lévén - méltóságteljes látványt nyújt. A fiatal hímeknek rendszerint sárgásbarna sörényük van, amely koruk előrehaladtával egyre sötétül. Az öreg hímeket igen sötét sörényükről lehet megismerni.

Életmód

A macskafélék családjának legtöbb más tagjával ellentétben az oroszlánok tásas állatok. Húsz-harminc állatból álló csapatokban, falkákban élnek. Némely falkában csupán egyetlen, másokban akár négy hím is él. Ilyenkor általában a falkában született oroszlánfiakról van szó.
A hímoroszlánok akár ölre is mennek életterük védelmében. Az idegen hímek kemény és elszánt ellenállásba ütköznek. A nőstények hasonló eltökéltséggel védekeznek más nőstényoroszlánok betolakodása ellen. Ezek során félelmetes és véres harcok bontakozhatnak ki, amelyek gyakran az egyik oroszlán pusztulásával végződnek. A hím oroszlánok lusták, és élősdi módon a csoporttal tartatják el magukat. A falkában töltött egy vagy két szaporodási periódus után a hím nyugtalann áválik, elveszíti érdeklődését a falka iránt, és gyakran alulmarad egy hím vetélytárssal folytatott harcban. Ha veszít, más falkát keres magának. Ily módon kerülik el a beltenyészet kialakulsását. A két hím közötti harc győztese átveszi a meghatározó szerepet a falkában és az uralkodást a nőstények felett.

Táplálkozás és vadászati szokások

Az oroszlánok rendszerint alkonyatkor indulnak vadászni - nappal pihennek és alszanak. Látásuk kitűnő és sötétben is jól látnak. A zsákmány utáni vadászatot rendszerint a nőstény oroszlánok vállalják magukra. Míg a hím elenyészően keveset vagy egyáltalán nem vesz részt a vadászatban, a zsákmány elfogyasztásánál mindig elsőbbséget élvez. A zsákmányt árnyékba vonszolja és jóllakik belőle, csak ezután ehetnek a nőstények és a kölykök.
A vadászatot jól megszervezik. A zsákmányt a földre rántják és fojtó harapással végeznek vele. A száraz évszak idején az oroszlánok gyakran ólálkodnak ivóhelyek közelében, mert tudják, hogy zsákmányuk előbb vagy utóbb odajön inni.
Ha ritka a zsákmány, az oroszlánok csaknem mindent megesznek, még a nem általuk elejtett dögöt is. Éhségükben nagyobb zsákmányállatokat is megtámadnak, például zsiráfot, bivalyt, sőt akár orrszarvút, vízilovat vagy elefántborjakat is. Ha ilyen veszélyes állatra vadásznak, néhány nőstényoroszlán eltereli az anyaállat figyelmét, mialatt a többiek megtámadják a kicsinyeket.

Szaporodás

A nőstényoroszlán körülbelül minden második évben ellik. Szülés előtt megfelelő helyet keres, amely rejtve van, biztonságos az esetleg támadásokkal szemben, szélvédett és közel van vízlelőhelyhez.
A kicsinyek vakon és foltos bundával születnek. Életük első két hónapjában teljesen anyjuk tejére vannak utalva.
Hathetes korukban kezdik elkísérni anyjukat a vadászatra. Így jönnek rá a hús ízére, és tanulják meg a vdászat fortélyait. Az oroszlánkölykök csak állandó fogaival tudja a húst igazán jól felaprítani. E fogak egyéves korában nőnek ki. Eddig az időpontig élelem szempontjából az anyjától függ.
Amikor a kölykök kétévesek, anyjuk ismét vemhes lesz, és el kell őt hagyniuk. A fiatal oroszlánoknak azonban több mint a fele nem éli túl az első két-három hetet, miután magukra maradnak.

Gondoltad volna?

-Az oroszlán revírjének méretét a falka nagysága, valamint a zsákmányállatok és a víz megléte határozza meg.
-Ha kölykeik védelméről van szó, a nőstényoroszlánok igazi fúriává válhatnak. Többen összeállnak, hogy együtt űzzék el az ellenséges vadállatot vagy az agresszívvé vált hímoroszlánt.
-Az oroszlánok csak akkor ölnek, ha éhesek. A zsákmányul szolgáló állatok rendszerint pontosan érzik, hogy az oroszlánok épp vadászaton vannak-e - egy legelésző csorda például gyakran nem is zavartatja magát, ha oroszlán van a közvetlen közelében.
-Az oroszlánsörény hatására a hím teste nagyobbnak és lenyűgözőbbnek tűnik, mint amilyen valójában - ez a párzás időszakában segít, hogy felhívja magára a nőstények figyelmét, vagy hogy hím vetélytársát elriassza.
-A hímoroszlánok nem törődnek a kölykök felnevelsével, és olykor még az is előfordul, hogy megpróbálja megölni őket.
-Az ,,oroszlánrész˝ kifejezés onnan származik, hogy először a hím oroszlán eszik, egészen addig, amíg jóllakik.

Fontos jellemzői

Testméretek
Hossza: a hím 2,7 m, ebből a farok 90 cm, a nőstény ennél kisebb
Testtömeg: 200-250 kg

Szaporodás
Ivarérettség: 2 éves korban
Párzási időszak: csaknem mindig, a nőstények kétévente ellenek
Vemhesség ideje: 105-112 nap
Alomnagyság: 2-5 kölyök

Életmód
Viselkedés: társas és területhez kötődő, kis családi falkában élő; a fiatalabb, falka nélküli hímek kisebb csoportokban is élnek
Táplálék: gnúk, zebrák, impalák, egyéb antilopfélék és gazellák
Hangadás: a hímoroszlánok azért bömbölnek, hogy vetélytársaikat elűzzék körzetükből. A nőstények sikeres vadászat után bömbölnek

Rokon fajok
A leopárd, a hópárduc, a tigris és a jaguár mind a nagymacskák Pantherini alcsaládjához tartoznak.

Előfordulás
Afrikában a Szaharától délre, valamint az indiai Gir-Forstban. Irán elhagyatott vidékein is létezett egy kisebb állomány, de ezt mára lényegében kiirtották.

A faj védelme
Szabad vadonban már csak félreeső, eddig feltáratlan területeken élnek oroszlánok. A jól vezetett nemzeti parkokban és vadvédelmi területeken van a legnagyobb remény az oroszlánok további fennamaradására.

Hogyan vadásznak az oroszlánok?

Ha több nőstényoroszlán közösen indul vadászatra, néhányuk ellenszélben lesbe fekszik a csorda elé. Egy nőstény körbeosonja a csordát, mindaddig, amíg hátszélben van, azután hirtelen előtör rejtekhelyéről, és a megriasztott állatokat egyenesen a társai rejtett lesállásai felé űzi.

Ha a nőstényoroszlán egyedül indul vadászatra, széllel szemben, észrevétlenül becserkészi kiszemelt zsákmányát, és mielőtt megtámadná, olyan közel lopakodik hozzá, amennyire csak lehet.