Az európai vidrát hajlékonysága és fáradhatatlanul játékos mozgásigénye jellemzi. Korábban Európa-szerte megtalálható volt - napjainkban ritkán láthatjuk.

Rend:
Ragadozók
Család:
Nyestfélék
Nem és faj:
Lutra lutra

A vidrát édesvizek mentén, de akár a tengerpart sziklás szakaszain is láthatjuk. Mindenekelőtt olyan helyeken él, ahol folyók és csatornák mentén a fák és a bokrok elegendő védelmet biztosítanak. A vizek szennyezetsége, a kopókkal végzet hajdani vidravafászat és a közúti közlekedés kárult hozzá a vidraállomány visszaszorulásához.

Élőhely

A vidra félénk, visszahúzódó, magányosan élő, túlnyomórészt éjszakai állat. Leggyakrabban nyílt mocsaras területeken vadászik. A táplálékát keresve gyakran tesz meg nagyobb távolságokat, miközben egyik vízrendszertől a másikig vándorol. Nyomai főleg a patakok és folyók partjának iszapjábak lelhetők fel. Ott különösen sebezhető, és gyakran esik olyan csapdákba, amelyeket más állatoknak helyeztek ki.
Magányos természete abból fakad, hogy nagy életteret (revírt) igényel. Gyakran végez őrjáratokat a revírjén belül, és területét bélsarával egyidejűleg a legkülönbözőbb helyeken jelöli meg. A hím nagyobb territóriumán belül a nőstények kicsinyeikkel egy kisebb revírt birtokolnak.

Táplálék és vadászat

A vidra túlnyomórészt halakkal táplálkozik. A vadászatban nem válogatós: rendszerint a könnyen megszerezhető zsákményt ragadja meg. Ennek ellenére előszeretettel vadászik angolnára. Ezenkívül, ha elérhető, rákokkal és vízirovarokkal, valamint vízimadarakkal, békákkal is táplálkozik, továbbá nem veti meg a fiatal nyúlfiókát sem. A tengerpartok mentén élő vidra rákokkal, lápi pockokkal és más, ott előforduló tengeri halakkal táplálkozik. A vidra a víz alatt kimondottan fürge. A halakat üldözés közben fogja meg: nyövényekkel dúsan benőtt területekre szorítva alulról támadja meg őket, és áldozatait éles fogaival, erős állkapcsával ragadja meg. A növendékek 12 hetes korukban tanulnak meg úszni, amikorra kialakul a víztaszító bundázatuk.

Szaporodás

A vidráknak nincs meghatározott szaporodási időszakuk. Egy hím életterén belül rendszerint kettő vagy több nőstény él, és amikor azok párzásra készek, a hím néhány napon át felváltva felkeresi őket építményükben. Az alom általában két-három fiatalból áll, amelyek egy odúban jönnek világra. Ezt az építményt egy földalatti üreg, például egy nagyovv vízparti fa gyökérzete alatt képzelheti ki a vidra. Gyakran nyulak elhagyott üregeit használják.
Az újszülött vidrák életük első hat hetében teljesen gyámolhatatlanok, és csak anyatejjel táplálkozva fejlődnek. A hím nem vesz részt az utódok felnevelésében.
A fiatal állatok nyolc-kilenc hónap múlva távolodnak el az anyjuktól, eleinte csak esténként, és csak rövidebb időszakokra. 12 hónaposan a vidrák teljesen önállóak.

A vidra és az ember

A vidrát korábban a prémjéért vadászták, valamint azért, mert a halászok vetélytársként tartották számon.
Ezért ,,érvágás" ellenére a vidapopuláció éveken át állandó szinten maradt. Az ötvenes évek végén a növényvédő szerekkel való vízszennyezés miatt mégis bekövetkezett a magy pusztulás. Ezek a mérgek felhalmozódtak az édesvizekben, és a vidrákat a táplálékon keresztül megmérgezték. Bár a vidrát Németországban már 1968-ban védetté níilvánították, állománya még mindig nem regenerálódott.
Napjainkban a közutak jelentik a legkomolyabb veszélyt a vidrapopulációra. Az őrjáratukat végző hímek különösen veszélyeztetettek, mert mindig régi, bevált útvonalaikat követik.

Gondoltad volna?

-A vidrabunda hosszú és merev szőre azért olajos, hogy taszítsa a vizet. Valójában olyan megbízható védelmet nyújt, hogy az állatok bőre soha nem lesz nedves.
-Az újszülött vidra vak és csupasz. Hossza 12 centiméter, tömege 60 gramm.
-A vidra légvétel nélkül legalább 40 métert tud víz alatt úszni, és eközben rövidebb szakaszokon eléri a 14 km/h úszósebességet.
-Az utakon elpusztult vidrák röbbsége olyan hím, amelynek revírját újonnan épített utak szelik át.
-Egy kifejlett vidra testtömegének mintegy 20 százalékát kitevő táplálékot igényel naponta, ami körülbelül két és fél kilogramm.
-Egy vidrahím életterének legalább 16 kilométernyi tiszta, háborítatlan folyópartot kell magába foglalnia.

Megfigyelések a terepen

Közép-Európában Észak-Németországban és a Bajor-erdőben találkozhatunk még vidrával. Felismerhető a sekély folyók és folyótorkolatok iszapjában hagyott lábnyomairól. Mancsának lenyomatai könnyűszerrel azonosíthatok, mivel a kutyák talpától abban különböznek, hogy a vidrának öt úszólebenyes ujja, míg a kutyának négy egyszerű ujja van.
Szembetűnőek a kisebb bélsárkupacok, melyeket a saját élettér megjelölésére rendszeresen elhelyez bizonyos helyeken, például sziklákon, köveken vagy gyökereken.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Hossza: 62-83 cm
Magasság: 30 cm
Testtömeg: 6-15 kg

Szaporodás
Ivarérettség: a hímek 18 hónaposan, a nőstények 2 éves korban
Párzási időszak: bármikor, a nőstények az utolsó ellésük után 12 hónappal újra fogamzásra képesek
Vemhesség idő: 61-74 nap
Alomszám: 1-6, átlagosan 2-3 utód

Életmód
Viselkedés: magányosan él
Táplálék: túlnyomórészt halak
Hangadás: trillák, füttyök, morgás
Várható élettartam: 9-10 év

Rokon fajok
A Lutra nem - halevő folyami vidra - 15 fajt számol az egész világon. Ezek a fajok különböznek a majdnem karom nélküli Anoyx és Amblonyx vidrától, valamint a bohókás tengeri vidra (Enhydra) fajtól.

Előfordulás
Szórványosan előfordul Európában, mindenekelőtt a Brit-szigeteken, Skandináviában és Észak-Oroszországban.

A faj védelme
Kíméletlen vadászata, valamint életterének szétrombolása és mérgezése következtében a vidra ma Közép-Európa leginkább evszélyeztetett emlősállata. Kipusztulását tenéysztéssel és visszatelepítési kísérletekkel, programokkal próbálják meggátolni.

A vidra kinézete és szerveinek működése
A vidra elkeskenyedő teste és farka áramvonalas alakot kölcsönöz neki, ami kiválóan megfelel a víz alatti mozgáshoz.
A vidra alámerüléskor automatikusan zárja fül- és orrnyílásait, szeme azonban nyitva marad, hogy kémlelhesse az áldozatát.
A vidra az úszást követően kijön a szárazföldre, ilyenkor bundázatának hosszú szőre hegyes kúpba áll össze, hogy a víz lefolyjék róla.