|
A leopárd híres
alkalmazkodóképességéről - tökéletesen kifejlődött érzékeinek, valamint
mintázatának köszönhetően észrevétlen marad, ha kell.
Rend: Ragadozók Család: Macskafélék Nem
és faj: Panthera pardus
Bár a leopárd az erdőségeket
részesíti előnyben, más területeken is otthonos, legyen az akár félsivatag, akár
közvetlenül a hóhatár alatt elterülő, növényzet nélküli pusztaság. Szőre színe a
halványsárgától a feketéig változhat.
Életmód
A leopárd ideje nagyrészét magányosan tölti,
rendszerint jól körülhatárolt revírjén belül. Kivételt képez a párzási időszak,
és amikor a nőstény a kölykeit neveli. Ha ugyanazon a területen túl sok vaádszó
leopárd tartózkodna, hosszú időre kipusztítanák vagy elűznék a
zsákmányállatokat. Mint a macskafélék családjának más tagjai, a lepárd is
vizeletével jelöli ki területe határait, egyes fákat pedig ,,karomjegyével˝ lát
el. Ahol sok vad található, ott a vadászterületek is kisebbek, mint a vadban
szegényebb vidékeken. A hímek rendszerint nagyobb területet ,,bitorolnak˝, mint
a nőstények, és gyakran keresztezik egy vagy több nőstény
területét.
Táplálék és
vadászat
A leopárd általában pirkadatkor és
alkonyattájt vadászik. Zsákmánya elejtésére kombinált lopakodó- és
támadótechnikát alkalmaz. Olyakor csendben, lesállásban lapul ugrásra készen -
például egy faágon -, többnyire azonban halálos nyugalommal, alattomosan és
ügyesen lopakodik közel a kiszemelt zsákmányhoz. Áldozatát úgy pusztítja el,
hogy mancsával a torkára üt, vagy átharapja a nyakát. Gyakran vonszolja magával
saját súlyának megfelelő tömegű zsákmányát egy magas fára, ahol az ágak közé
akasztja. Ott van ugyanis biztonságban az olyan dögevőktől, mint a hiéna vagy a
sakál. Tápláléka elfogyasztása után a leopárd rendszerint vízzel teli gödörhöz
megy inni. A leopárd számos állatra vadászik: a páviánoktól,
varacskosfisznótól a közepes méretű antilopokon át a kis emlősökig és madarakig.
Egyes leopárdok olykor egy-egy zsákmányállatra specializálódnak.
Szaporodás
Ha a nőstény párzásra kész, hat vagy hét
napig együtt csatangol egy hímmel, amelyet ebben az időszakban a nőstény fákon
hátrahagyott vizeletének szaga csalogat. Párzás után a hím visszatér területére.
Sem a kölykök születésével, sem felnevelésükkel nem törődik. A kicsik rövid,
háromhónapos vemhesség után jönnek világra egy jól elrejtett vackon. A hosszabb
kihordási idő korlátozná a nőstény zsákmányszerző képességét, és ennek
következtében sem magát, sem kicsinyét nem tudná táplálni. A kölykök
születésükkor picik, segítségre szorulnak, tömegük mindössze 430-570 g. Egy
elééskor hat kölyök is világra jöhet, rendszerint azonban csak egy-kettő marad
meg. A zavaroskék szemek, melyek valamennyi macskaféle kölykére jellemzőek, csak
kilenc nap múlva nyílnak ki. Ebben az időszakban a szőrzet pontocskái olyan
sűrűn helyezkednek el egymás mellett, hogy a kis leopárd első ránézésre
egyszínűnek tűnik. A kölykök rendszerint két évig maradnak az anyjuknál, aki
- amikor még egészen kicsik - néhány nap után új rejtekhelyre viszi őket, hogy
ne váljanak az oroszlánok, hiénák vagy akár a hím leopárdok áldozatává. Ebben
az időszakban tanulják meg a kölykök a zsákmányszerzés és önellátás
,,fortélyait˝.
A leopárd és az
ember
Szőrének egyedülálló szépsége miatt a
leopárdot hosszú időn át vadászták. A hatvanas évek elején a Kelet-Afrikában
leölt állatok száma 50 000-re becsülik. A leopárd ma a védett fajok közé
tartozik, de még ma is vadásznak rá csordagazdák, birkapásztorok és
vadorzók. Jóllehet a leopárd az ember által tartott jószágot is elragadja, a
gazdék felismerték, hogy hasznos állat, mert korlátozza a földek termését
puszíttó páviánok és vaddisznók számát. Azokon a helyeken, ahol a leopárdot
kiirtották, ezek az állatok jelentős károkat okoznak.
Gondoltad
volna?
-A leopárd legszívesebben mindennap iszik,
de ha kell, akár egy egész hónapig kibírja víz nélkül. -A leopárdokról azt
tartják, hogy különösen kedvelik a kutyahúst. Sok kutyát ragadtak már magukkal a
házak teraszairól. -A leopárdok tájékozódási képessége kifejezetten jó. Egy
kísérlet során egy csoport kóborló leopárdot fogtak be Nairobi külterületén, és
320 km-rel távolabb a Tsavo nemzeti parkban ismét szabadon engedték őket. Néhány
héten belül visszataláltak Nairoriba. -A leopárd akkor is képes észrevétlen
maradni, amikor nemigen van lehetősége arra, hogy beleolvadjon környezetébe (pl.
sziklás hegyvidéken). E képessége miatt még nehezebb felfedezni, mint az
oroszlánt és a tigrist. -A ,,fekete párducnak˝ nevezett fekete leopárdot
korábban külön fajnak tartották, ma azonban már igazi leopárdnak tekintik.
Fekete színe ellenére foltjai halványan még mindig látszanak, és néha az is
előfordul, hogy egy ellésen belül fekete és ,,szokványos˝ kölyök is
születik. A leopárd hallótávolsága az emberének kétszerese, látótávolsága
pedig szürkületben hatszorosa.
Fontosabb
jellemzői
Testméretek Vállmagasság:
50-60 cm Hossza: 100-130 cm Testtömeg:
65-80 kg
Szaporodás Ivarérettség: 2,5-3
éves korban Párzási időszak: a trópusokon minden évszakban,
másutt tavasszal Vemhesség ideje: 90-112
nap Utódok száma: 2-3 kölyök
Életmód Viselkedés: magányosan
és rejtőzködve él Táplálék: nagy és kis emlősök, valamint
madarak Várható élettartam: vadonban 12 év, fogságban 20
év
Rokon fajok A
vele rokonságban lévő dél-amerikai jaguárnak (Panthera onca) nagyon hasonló
mintázata van, de nagyobb és erősebb testfelépítésű, mint a
leopárd.
Előfordulás Megtalálható
Afrika és Dél-Ázsia nagy részén, Közép-Kelettől a korábbi Szovjetunió, Korea,
Kína, India, Malajzia tábolkeleti részeiig.
A faj védelme A
leopárdok száma jelentős mértékben csökkent. Kis-Ázsiában, Mandzsúriából és sok
lakott területről szinte teljesen eltűnt. A szőrmeipar nemzetközi szinten
korlátozta a leopárdszőrme kereskedelmet.
A leopárd tökéletes
álcája Szőre mintázatának erős kontrasztja tökéletes álcázást
biztosít, szinte maradéktalanul egybeolvad környezetével, függetlenül atól, hogy
a leopárd éppen egy fán ül vagy a fűben lopakodik. Kiváló rejtőszíneit és
majdhogynem nesztelen mozgását arra használja, hogy a lehető legjobban
megközelítse zsákmányát, majd hirtelen lecsapjon a meglepett állatra. Bár a
leopárd az erdőségeket részesíti előnyben, más területeken is otthonos, legyen
az félsivarag, akár a közvetlen hóhatár alatt elterülő, növényzet nélküli
pusztaság. Szőre színe a halványsárgától a feketéig változhat.
| |