Az ocelot éjjel aktív kis termetű macska. A fejétől a lábáig tökéletesen álcázott, így jól alkalmazkodik árnyékos élőhelyéhez, az erdőhöz. Bundája az összes macskaféle között a legszebb.

Rend:
Ragadozók
Család:
Macskafélék
Nem és faj:
Leopardus pardalis

Az ocelotot az állattan a kismacskák közé sorolja. Mint a többi kimacskának, ennek is rövid orra és hosszú, érzékeny bajuszszálai vannak. A házi macskával ellentétben veszély esetén nem fára menekül, hanem többnyire elszalad.

Élőhely

Az ocelot az erdők és bozótosok állata. Bundája mély sárga és élénken színezett, így a fák aranybarna színébe kiválóan beleolvad. Bozótos vidéken színezete tompább árnyalatú, és inkább a szüre felé hajlik - itt ez a legtökéletesebb álcázás.
Az ocelot ügyesen mászik fára, és megosztja vadászterülete nagy részét a nála kisebb, hosszúfarkú párducmacskákkal. Mindkét faj túlnyomórészt fákon él, de a másikkal ellentétben, amely fejjel lefelé kúszik le a fáról, az ocelot hátrálva mászik lefelé.
Sok macskaféle őriz territóriumot - ebben az ocelot sem kivétel.
Körzete határain vizeletével jelöli meg a fákat, néhányuk párosával jár.

Táplálék és vadászat

Habár az ocelot igen jó szaglással rendelkezik, éjszakai kóborlásai során a zsákmány megleléséhez inkább hallására és látására hagyatkozik. A kismacskák hallása fejlettebb, mint a nagymacskáké; ez inkább lehetővé teszi, hogy észleljék némely áldozatuk magas, cincogó hangját.Éppígy igen fontosak a vadászatnál az ocelot bajuszszőrei. Ezek olyan érzékenyen reagálnak minden érintésre, hogy segítségükkel az ocelot még a legszűkebb helyen is gond nélkül át tud kelni.
Az ocelot étlaoján agutik, egerek, majmok és madarak szerepelnek. Ha sok időt tölt is a fákon, vadászni mégis halkan osonva a talajon szokott.
Amint kifürkészte zsákmányát, meglapul a talajon, és megvárja a kellő pillanatot, majd ráveti magát áldozatára, belémélyeszti karmait, és megöli. Hogy karmai mindig borotvaélesek legyenek, az ocelot a fák törzsén feni őket. Zsákmányát egyetlen tarkóharapással azonnal megöli. A kisebb állatoknak először a fejét falfa fel, a nagyobbakat a lágyabb részeknél kezdi enni.
Ha az ocelotok párosával mennek vadászni, hangjelzéseket adnak egymásnak, hogy ismerjék társuk helyzetét.

Szaporodás
Nem simert pontosan, mikor és milyen gyakran szaporodnak az ocelotok, az azonban valószínű, hogya  nőstények kedvező körülmények között évente kétszer ellenek: nyáron és télen. Erre az ocelot adott élettere is hatással van: Arizonában és Argentínában szaporodásuk az évszaktól függ.
A párzási időszak kezdetén az ocelot elhagyja vadászterületét, hogy társat találjon. A nászszertartást a nőstény kezdeményezi: ha tüzel, hangosan kiált, hogy egy kandúrt magához csalogasson. A párzás kezdetén a hím tarkójánál megragadja a nőstényt. Ezután mancsával a hím felé kap, hogy újra és újra párzásra ösztönözze.
Mielőtt a kölykök jó két hónap múlva világra jönnek, a nsőtény biztonságos, rejtett fészket épít, amelyet náha sajátmaga-kitépte, puha hasi szőrével bélel ki.
Az alom két-négy kölyökből áll. A kölykök egymásután jönnek a világra, a nőstény átharapja a köldökzsinórt, és mindaddig nyalogatja kicsinyeit, míg azok tiszták és szárazak lesznek. Végül felfalja a méhlepényt és a magzatburkot.
A kölykök születéskor már szőrösek, de még néhány napig vakok és magatehetetlenek. Anyjuk csak akkor hagyja magukra őket, ha ez feltétlenül szükséges. Az ocelot-kölykök az első hetekben csak anyatejet kapnak. Ebben az időszakban anyjuk megeszi kicsinyei ürülékét, hogya fészek tiszta maradjon.
Anyjuk kis termetű, élő zsákmányállatokat visz számukra és odatartja, hogy maguk öljék meg azokat. Később már követik anyukat a vadázsatra.

Gondoltad volna?

-A macska sötétben hatszor jobban lát, mint az ember.
-A puma a kismacskák között a legnagyobb - még az Afrikában és Ázsiában honos nagymacskánál, a leopárdnál is nagyobb.
-Az összes húsevő állat között a macskák azok, melyek majdnem kizárólag csak húson élnek; szinte csak gerinces állatokat ejtenek el. Így a tápláléklánc élén állnak, és az emberen kívül csak kevés ellenségük van.
-A kismacskák evéskor állva hajolnak a zsákmányuk fölé, nem fekve esznek, mint ezt a nagymacskák legtöbbje teszi.
-Az ocelot fektében előre nyújtva mancsát és arra fekteti fejét, mint a kutyák. Ezt egyébként egyik kismacska sem teszi.
-1968-ban még összesen 129 000 ocelot-gerezdát importáltak a szőrmekereskedők Észak-Amerikába.

Fontosabb jellemzői

Testméretek
Hossza: 70-100 cm
Farokhossz: 27-40 kg
testtömeg: 11-16 kg

Szaporodás
Ivarérettség: 6-8 hónapos korban
Párzási időszak: területtől függően évente egyszer vagy kétszer
Vemhesség: 70 nap
Kölykök száma: 2-4

Életmód
Viselkedés: magányosan vagy párban él
Bundája színe: területtől függően az élénk sárgától a szürkéig változó, hasi részén fehérrel tarkított; farka feketén gyűrűzött
Élettartam: fogságban 17 év, vadonban nem ismert

Rokon fajok
Ausztrália és a sarkvidékek kivételével világszerte 28 kismacskafaj él.

Előfordulás
Az észak-amerikai Arizonától Dél-Amerikában Argenítnáig előfordul az ocelot.

A faj védelme
Az ocelotot értékes gerezdája miatt hosszú éveken át túlzott mértékben vadászták. Az utóbbi időben védelem alatt áll, a szőrme kereskedelmét nemzetközi szinten megtiltották. Sajnos még mindig előfordul, hogy illegálisan vadásznak az ocelotra.

Az ocelot bundája
Álcázás: A sötét foltok erőteljes barna vagy ezüstszürke alapon tökéletesen alkalmazkodást jelentenek az esőerdő nyújtotta környezethez.